"nézetem alátámasztására azonban az kellett volna, hogy legyen egy regényem, amit megmutathatok neki, olyan, hogy meg tudjam győzni az igazamról, márpedig ilyen regényt eddig nem írtam."
Órák óta keresek egy (minden bizonnyal) David Sedaris mondatot arról, hogy ajándék írónak lenni, mert ha másokat fájdalom ér, szenvedniük kell, miközben az író műalkotást teremt a veszteségeiből.
Ezt a naplót angolul kezdtem el írni, mert angolul nem lehet zavarba jönni. Most nekifogok magyarul.
'Hope' is the thing with feathers– That perches in the soul– And sings the tune without the words– And never stops–at all–
I must sleep less in order to catch up with the pace of an average human being. The challenge is that being average is not a good goal. Probably better though than being non-existent.
Then May arrived and I took some notes. Sharing them below without any alteration:
I had read more Sillanpaa books than I remembered.
Good stories only need a few intriguing questions. Including our own life story.
I want to record every single day to see what I payed my attention to instead of my stated dream: writing a novel.
Winter time this Cinderella-village turns into a ghost village: only a few old souls stay in it. It is also in this village where my heroine dies. And that's when my story starts.
